Tisztelt Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége Egyesületi Tagok!
A BKFSZ irodájában történő személyes konzultációknak akkor van értelme, akkor lesz a megbeszélés hatékony, amennyiben a tagok (fogyasztók) érdemben készülnek fel a konzultációra. Elengedhetetlen, hogy a megjelentek már odahaza összeszedjék a gondolataikat, emlékeiket és papírjaikat, mert egyébként csak mástól veszik el az időt, és jogi gyakornokok idegeit is felőrlik, mely a végén rajtam csapódik le, amikor a felvett tényállásokat elkezdem kiértékelni annak céljából, hasznos válaszokat adhassunk tagjainknak.
Elvárható minden hozzánk forduló embertől, hogy legalább lényegét tekintve fel tudja idézni, miért, mikor és hol vett fel kölcsönt. Ugyanis egy átlagember életében az ilyen törtétének kiemeltek, nem mindennaposak, és illő is visszaemlékezni a főbb szálakra. A részletek egyelőre nem fontosak. Ám bizony nem egyedüli eset, hogy a megjelent fogyasztó semmilyen támpontot nem tudott adni, így azt kell mondjam, ez tiszteletlenség.
Ahhoz, hogy fel tudjanak készülni a személyes megbeszélésre, megpróbálok támpontokat adni ahhoz, milyen iratokat kellene összegyűjteni és elhozni:
a) A kölcsön (lízing) szerződéses iratai. (Ezek lehetnek un. magánokiratok, melyeket a hitelező foglalt írásba és tanúk is vannak azokon, vagy lehet közjegyző által készített közokirat is. Utóbbi gyakorlatot végezte az OTP vagy az ELLA, etc.)
b) Szükséges a zálogjogi és kezesi szerződés is, mert egy jogvita esetében perben kell állniuk az összes szerződő félnek. (Ezek jobbára magánokiratba foglaltak, ügyvédi ellenjegyzéssel, de vannak erről közokiratok is.)
c) A közjegyző által készített közokirat, mely vagy a tartozás tényét ismerteti el (a neve is tartozás elismerése), vagy közokiratba foglalja magát a kölcsön- és zálogszerződéseket, etc) Ez azért fontos, mert egy esetleges végrehajtás során egyfelől az a közjegyző állítja ki a végrehajtási záradékot, aki a közokiratot kiállította, vagy a vh záradékban erre a közjegyzői okiratra hivatkoznak. Nagyon fontos, hogy minden egyes szerződő félre kiállítják a záradékot, legyen az adós, adóstárs, kezes, vagy zálogkötelezett.
d) Ha egy közjegyző (esetleg bíróság) elrendelte a végrehajtást, akkor az illetékes végrehajtó – aki nem önszorgalomból hajt végre, hanem ez a törvényi kötelezettsége – az un. „felhívás tartozás haladéktalan megfizetésére” című iratot küldi ki mindegy egyes adósnak. Az adósok (ez egy végrehajtási fogalom, és a kezes is adós, meg a zálogkötelezett is) neve mellett egy konkrét ügyszám van, mely alapvetően szükséges ahhoz, hogy a végrehajtási eljárásban bármilyen jogi lépést lehessen tenni.
e) A kölcsön összege, melyet a hitelező szolgáltatott (folyósított) nagyon nem feltétlenül az, ami a szerződéses iratban. Ugyanis sok bankos iratban csak deviza van, forint nem, és a deviza összegek és néha elméleti jellegűek. A hitelező teljesítetett az adós kezéhez/számlájára vagy átutalhatott egy korábbi tartozás kiváltásához. Ezért szükség van egy olyan okiratra, melyből kiderül, hogy mi volt a kölcsön pontos forint összege. Ez lehet bankszámlakivonat vagy egy értesítés a hitelező részéről.
f) Sok olyan eset van, amikor a fogyasztó egy korábbi deviza alapú hitelt váltott ki, így a korábbi hitelező olyan összeget szedett be, melyre egyáltalán nem volt jogosult, hiszen az a szerződés is semmis (érvénytelen). Ennél még szebb, amikor ugyanaz a bank – például OTP – egy korábbi deviza alapú hitelét fizettette ki, így valójában az új szerzős esetében nem is szolgáltatta a kölcsön összegét, mivel „egyik zsebéből tette át a másikba a semmit”. Ilyen esetekben a régi ügyletet is illő feltárni. Olyan esetek is vannak, amikor osztrák vagy német hitelező adott EUR kölcsönt és abból fizettek ki magyar bankot.
g) Nélkülözhetetlen annak körbejárása, hogy a fogyasztó mennyi pénzt fizetett meg a hitelezőnek (vagy egy faktor cégnek). Ebben az esetben tudni kell az összeget pontosan. Járvás Éva nevű „szakember” és sok hasonló tevékenységet folytató személy olyan „számításokat végez”, hogy az ember feje belefájdul, ám az Európai Unió Bíróságának ítéletei alapján nincsen szükséges sok százezer forintért ilyen kamu számításokra, hiszen a kapott forint összegből le kell vonni a visszafizetett összeget. Ha a tőkét még nem fizette vissza valaki, akkor elvben még ezt meg kell tenni, ám alappal vetődik fel az, hogy a hitelező visszakövetelése elévült. Jobbára ezen vitatkozik mostanában mindenki, habár közismertek ennek kapcsán az EUB ítéletei. Ha a fogyasztó többet fizetett vissza, mint a kapott tőke, azt visszakövetelhető a hitelezőtől. Ennek elévülési ideje nincsen.
h) Amennyiben az eredeti hitelező vélt követelését más cégre, magánszemélyre engedményezte, úgy szükség van az engedményezésről való értesítés iratára. Amennyiben már folyamatban volt/van végrehajtás, úgy a bíróság/közjegyző állapítja meg a vh jogutódlást, és azon végzés is tartalmazza a szükséges adatokat.
i) Az ilyen engedményezéskor külön kell vizsgálni az eredeti hitelezővel kapcsolatos fizetési tényeket és az engedményes (pl. faktor cég) felé teljesítéseket, mert utóbbi az utolsó centig mindent jogalap nélkül szedett be, és minden visszajár.
j) Sajnos az eltelt két évtized azt mutatja, a devizás adósok sem élnek 200 évig, így rengeteg haláleset volt. Ebben az esetben alapvető szükség van az un. közjegyzői hagyatékátadó végzésre, mely azt igazolja, hogy az elhunytnak ki a törvényes vagy végrendeleti jogutódja. Ha nem volt elvben hagyaték, akkor is kell egy olyan okirat, mely az örököst meghatározza. Ezt az önkormányzati hagyatéki osztályon lett keresgetni. Közjegyzőhöz csak hagyatéki ügyek kerülnek.
Az egyesület a fenti adatok birtokában tudja meghatározni szakmailag, hogy kinek mihez van joga és tud arra tanácsot adni, merre induljanak el, milyen jogot milyen szervezettel szemben érvényesíthetnek.
A banki iratok a banknál archiválásra kerültek. Azaz mindent beszkenneltek és úgy őrzik azokat. A papírok nem biztos, hogy megőrzöttek 15-20 éves távlatban. A bank tehát képes és köteles kiadni ezeket. Ha megtagadja, akkor is be lehet azokat szerezni, ugyanis a földhivatalba bejegyeztek zálogjogokat. E hivatal mindent megőriz, így irattározott a kölcsönszerződés, zálogszerződés, etc. Ha csak a zálogszerződést sikerül beszerezni, már ott van benne a jogügylet összes azonosítója, amivel el lehet indulni.
A végrehajtásokat csak a közjegyzői okirat alapján lehet megindítani – leszámítva azt, amikor bíróság rendeli el. Csakhogy mindkét esetben megőrzik az iratokat és ki lehet kérni a végrehajtási záradékokat kiállító szervektől. Nem tagadják meg az iratok kiadását. A végrehajtótól lehet kérni a teljes iratjegyzék és iratok kiadását, így rendre megküldi minden vita nélkül minden végrehajtó a szerződéses iratokat, a közjegyzői iratokat, és mindent.
Amennyiben haláleset történt, úgy a hagyatékátadó végzést a közjegyző kiadja kérelemre.
A faktorcégeknek – elvben – a tisztességtelen hitelezők átadták a követeléshez kapcsolódó iratokat. Ugyanis, ha elmennek bíróságra, igazolniuk kell követelésük fennálltát. Ha nincsenek iratok, nincsen követelés sem.
Az átlagos és ésszerűen gondolkodó fogyasztótól elvárható, hogy saját ügyeit legalább úgy képes legyen kezelni, hogy utánajár annak, milyen ügylete volt. Ha valaki erre nem képes, akkor az az esetek döntő részében önhiba. Az egyesület tud elvi segítséget adni, de „nem fogja megrágni senki helyett az ételt”, mert erre nincsen kompetenciája.
dr. Marczingós László
tiszteletbeli elnök.